alkotO

#85

December

Ebben a hónapban ünnepeltünk egy dupla szülinapot (Jákob fiam 2 éves volt, öcsém kicsit több :)). Erre készült a dupla torta. A egyik sós, merthogy Jákob semmi édeset nem eszik meg (igen, van ilyen!). Nem kis fejtörést okozott a dolog, végül Bea barátnőm erőteljes lélektani és gyakorlati támogatása mellett egy sajtos palacsintatorta mellett döntöttem. Ez úgy készült, hogy egy tojás nélküli besamel mártásba sok-sok különböző satot reszeltem, sőt egy Karaván tömlős sajtot és néhány kocka Mackósajtot is belenyomtam. Ezzel a masszával és sonka szeletekkel rétegeztem a palacsintákat és ezzel is vontam be. Így rétegeztem: palacsinta - sajtkrém - sonka - sajtkrém - palacsinta - sajtkrém - sonka - sajtkrém stb.A díszítés a párom szépérzékét dicséri, szintén sonka. Én nem kostolhattam meg a tortát a sajt miatt, de állítólag finom lett, bár tömény. Salátát készítettem hozzá, ami azt mondják, kellett is.

A páros másik fele szintén palacsintatorta, mégpedig csokival és dióval. A darált diót egy adag összeturmixolt meggybefőttel kevertem el, hogy kenhető masszát kapjak. Néhány héttel korábban ebből készítettem egy próbát, abban házi baracklekvár volt a dió társa, és így utólag az sokkal finomabb volt. Az ünnepen a csokikrém sem volt az igazi (szintén tojás nélküli besamel mártás + sok margarin, cukor és kakaópor), de azért legyűrtük ezt is. :) A rétegek itt úgy következtek, hogy palacsinta - csokikrém - palacsinta - diós krém - palacsinta - csokikrém stb.

Az idei sütitermés egy része:

Az egyik a  tavaly már bemutatott ischler (idén is igen finom lett :)), a másik egy nagyon harmónikus ízű narancsos csillag Konyhaboszi blogjáról. Annak azért bemásolom a receptjét ide is, pláne, hogy rögtön 3-szoros mennyiségnek láttam neki. Ez akkor most a felszorzott mennyiség lesz, aki kevesebbet szeretne, osszon! :). (Különben fentről nézve szépek is, csak nekem most valahogy ez a kép tetszik.)

Narancsos csillagok

Hozzávalók (a tésztához):

90 dkg liszt

60 dkg vaj (nálam margarin)

1 csipet só

24 dkg porcukor (nálam csak 20 dkg)

3 cs. vaniliás cukor

3 bio narancs reszelt héja (nekem nem volt bio :( Viszont csak 2-t tettem bele, és egy adag zacskós reszelt citromhéjat)

6 tojás sárgája

Öszegyúrni, pihentetni, szaggatni, 180 fokos sütőben 12-14 percet sütni.

Lekvárral (eredetileg házi narancsos alma, nálam bolti narancslekvár) kettesével összeragasztani, kifacsart narancslébe kevert porcukorból készült mázzal bevonni. A tetejére eredetileg kandírozott narancsdarabok kerültek, nálam szép színes mangó (ezt kaptam ui.).

Amúgy mézeskalácsból készült idén a legtöbb, mert el is vittem belőle, csak arról nincs kép. A díszítéssel meg idén adós maradtam, pedig milyen nagy terveim voltak tavaly! :( Viszont megtaláltam az ideális (tojásmentes!) reeptet. Frissen és hetek múlva is puha, és jól díszíthető - lenne. Ha valaki kéri, szóljon!

Itt a múltkor beígért tükrös borotvahabos móka is. Áron (3,5 éves) most már nagyon élvezte, még utána a tükör takarítás is közös munka volt. Jákob (2 éves) nem szokott elsőre csak úgy megérinteni ilyen gyanús kinézetű dolgokat, úgyhogy ő csak szemlélődött. :)

Karácsonyi ajándék 1.: A családnak készült egy nagyobb készlet névre szóló pohár. Díszíőelemként fiaim kezét használtam: papíron körülrajzoltam, kivágtam, majd ezt használva sablonként kontúrozóval felrajzoltam az üvegre. Mikor a kontúrfesték teljesen megszáradt, akkor színes üvegfestékkel kitöltöttem, a két kéz közé-fölé pedig egy-egy nevet írtam. Helyesek lettek, bár a kép nem épp a legjobb, egyszerűen nem tudtam olyat csinálni, amin jól látszik. Olyan retrós stílusúak a színek miatt, és azért is, mert csak olyan poharat kaptam, ami belül "dudoros" volt.

Karácsonyi ajándék 2.: Nem is igazán ajándék, hanem ajándékkísérő Apának. A fiúkkal készítettük úgy, hogy egy-egy sima géppapírt kaptak, amire szabadon firkálhattak, csak azon igyekeztem, hogy elég színesek legyenek a "művek".  Aztán ezekből a rajzokból kivágtam egy-egy stilizált fenyőt (ill. egyiket Áron segített vágni), és felragasztottam az üdvözlőlap két belső oldalára. A fák csúcsát pedig arany csillagokkal díszítettük. A lap alján persze szerepel a fiúk neve, kívül pedig a boldogkarácsonykívánás.

Ezt a technikát kreatívan variálva (más színek, más tecnika, más forma stb.) szinte bármilyan gyönyörűséget alkothatunk a legkisebbekkel is.

#84

Alkotóház

A Csiribiri blog szerzője Anyamanya tett közzé egy felhívást, hogy gyűjtsünk 2-3 éveseknek való kézműveskedős ötleteket. Magunkra ismertem és el is szégyeltem magam, mert van némi lemaradásom a témában itt a blogon. Pedig néha nekiállunk, és ötletem még van sok, bátorságot (a takarításhoz) küldjetek!

Úgyhogy most jöjjön egy összefoglaló az utóbbi kb. 1 hónapból.

Először egy kis elméleti alap. Az elveim meg a gyakorlat: A 2-3 éves piciknek még rövid ujjaik, kis húsos kezük van (imádjuk is!), ezért néhány dologban mások az igényeik, mint a nagyobbaknak. Nem szeretek pl. ekkora gyereknek (de még a középső- és nagycsoportosoknak sem) hagyományos ceruzát, zsírkrétát, ecsetet adni. Nekik még a marokra fogás a "műfajuk", ezzel erősödnek jól az izmaik, és nem lesz majd később görcsös a ceruzafogásuk az iskolában. Az ujjak differenciálását lehet fejleszteni gyöngyfűzéssel, pici legóval, Pötyivel, gombokkal, magokkal stb., de ez itt más. A képen Jákob Waldorf krétát használ, de nagyon szeretem még a nagyon vastag aszfaltkrétát is, mert ezeket csak marokra lehet fogni. A gyakorlat persze nálunk is az, hogy a fiaim nagyon szeretnének a mi tollainkkal írni, és persze nekünk is vannak filstollaink, ceruzáink. Igyekszem ezekből minél vastagabbat beszerezni.

Az iskolaérettség egyik fizikai jeleként szokták említeni, hogy a gyerekek ujjai megnyúlnak (ugye, mennyire más egy 5-6 éves keze?), megerősödnek. És ideális esetben egy ideig még az iskolában is csak postaironnal írnak.

Ennek a korosztálynak való kedvencem a gyurmázás, mert ez is nagyon jól erősíti a kéz izmait, ráadásul fejleszti a térlátást is, ami az irányok tanulásának és a síkbeli tájékozódásnak (ld. feladatlapok és a füzet, könyv, jó esetben csak jóval később) is alapja. A különböző anyagokkal való találkozás (itt agyag, só-liszt gyurma, play doh) pedig a finommotorikát (mit milyen erővel kell nyomnom), az érzékelést és ezeken keresztül (túlzásnak tűnik, de igaz) az intelligenciát is fejleszti. És sok pszichés feszültséget is ki tudnak vele dolgozni magukból a gyerekek, ha hagyjuk őket szabadon gyúrkálni, anélkül, hogy gyümölcs, tál, csiga, vagy bármi más eredmény születne. Merthogy minden mindennel összefügg. Ugye, milyen jó? Ja, és a másik könnyen hozzáférhető és nagyon jó hatású dolog: a homok. Szóval játszótérre fel! - mondom magamnak is, mert mi idén nagyon hanyagoltuk.

És, ha már anyagoknál tartunk: lehet testápolót szétmaszatolni a konyhaasztalon (vagy az arra ragasztott nejlonzacskón) és abba rajzolni ujjal. Vagy ugyanilyen a tükrön (falon, vagy asztalon is) szétkent borotvahab, vagy tejszínhab. Tálcára szórt liszt, homok, vagy apró magok (rizs) is érdekes. Nagyon klassz, érdemes kipróbálni kicsikkel és nagyokkal is. Hasonló feladatokat diszlexia megelőzésre is használnak. És, ha már tükör: lehet rá rajzolni rúzzsal is :) Lesz majd nálunk is ilyesmi, de mikor legutóbb próbáltuk, Áront még nem izgatta.

Mi ma festettünk több dolgot is többféle technikával. Sorban a második egy szabadabb alkotás volt, bár egyáltalán nem úgy sikerült, ahogy terveztem. És igen, ecset - szánom, bánom. Jobban szeretném, ha mondjuk szivaccsal maszatolnának, de ezt most Áron kérte, nem először.

A terv az lett volna, amit biztosan sokan ismertek: gyertyával különböző figurákat "rejtettem el" egy jó nagy csomagolópapíron. (Ja igen, jó, ha a pici rajzlap sem szab határt a még nem annyira koordinált kezeknek, mi pl. rajzolni többször szoktunk a földre ragasztott papírra, mint asztalnál rajzlapra. És a rajzlap is legalább A/3 méretű.) Ők meg temperával maszatolva kellett volna elővarázsolják a képeket. De persze elszúrtam, nem is először. Ui. ehhez a technikához nagyon hígra kell higítani a festéket, különben a mintát is simán befogja. Vagy talán gombfestékkel is működne. De így is élvezték, a lendület és a lelkesedés talán a képeken is látszik (a papír szanaszét ázott, az asztalt egy óráig sikáltuk utána :)).

A mai első projektünk jóval kevésbé kreatív. Karácsonyi képeslapokat készítettünk - remélem, senki nem nézi, aki kap majd. :) Vagy tessék meglepődni és meghatódni! A fákat (vagyis a negatívjaikat) itt én vágtam ki és ragasztottam fel, Áronra csak a pöttyözés maradt. Célszerszámnak némi gondolkodás után egy gyertyát választottunk, amiről levágtam a kanócot, és ezt mártogattuk a festékbe. Akrilfestéket (ezüst) használtunk, nehogy a postán elázzon.

Egy novemberi alkotós délután terméke a mostani ablakdíszünk. Azt találtam ki, készítsünk angyalokat ezekből a jópofa ruhacsipeszekből és selyempapírból. Az oviban azonban pont azon a héten olvasták a 3 pillangó c. mesét, tehát Áron kiválogatta a megfelelő színeket és felkiáltott: "De hát ez a három pillangó!" Így aztán mi most pillangókkal várjuk a karácsonyt :)

És persze rögtön el kellett készítenünk a díszletet is, majd el is báboztuk jópárszor az elkövetkező napokban: én mondtam a mesét, Áron mozgatta a szerplőket.

És így néznek ki az ablakban:

Szintén néhány héttel ezelőtti kép, ami szerintem magáért beszél. Már Jákob is nagyon ügyesen szaggatta a mézeskalácsot.

Utolsó előttinek egy kakukktojás, merthogy ezt én készítettem. Ezt az iciri piciri töklámpást sikerült az idén abszolválnunk. Kb. 10-15 cm magas volt, néhány nap alatt megszáradt, de addig emelte az étkezések fényét - szó szerint is.

És gyűlnek a képek az adventi naptáron is. Jákobnak végül olyan képeket igyekeztünk választani, amik a beszédindításhoz szolgáltatnak motivációt: járművek, állatok, gyertya, amit fújni kell, óra, ami tik-takkol stb. Egyes jeles napokon pedig ahhoz kapcsolódó képek lesznek, holnap este pl. egy Mikulás. Psszt!

#83

Advent 2009

No igen, elkezdődött. Készítettünk is asztalidíszt (koszorú helyett). Igazából szebb, mint ahogy a képen látszik, olyan egyszerű, de egységes.

És története is van: már 1-2 hete kitaláltam, hogy idén valami olyat szeretnék, amin mécsestartók vannak, merthogy a gyertyákkal mindig bajban vagyunk. Egyrészt állandóan ügyeskedni kell, hogy a legkorábban meggyújtott se égjen tövig karácsony előtt, másrészt a megmaradt különböző méretű gyertyák is csak gyűlnek a szekrényben, sose hasnáljuk el őket.

Színben padlizsánlilára vágytam, mert ez a szín most valahogy nagyon hiányzik nekem, jó lenne belőle egy kis töltődés. De azt hamar beláttam, hogy a két szóbajövő hipermarket karácsonyi kínálatából ez a szín teljesen hiányzik, még egy szalag sincs. No sebaj! Végül az utolsó pillanatban a nagyon szegényes kínálatból 4 piros mécsestartót választottam. Amiket este be is raktunk a mosogatógépbe, mert a rajtuk lévő árcédula nem akart können lejönni. Reggel viszont azzal szembesültünk, hogy piros szín volt, nincs. :) Nem mondom, hogy örültem, de azért megbarátkoztunk - jobb híján.

A kövirózsás ötlet az Otthon magazin decemberi számából való.

A többi hozzávaló pedig az itthoni készletből.

Eredetileg Áronnal közösen készítettük, de ő mostanában valahogy minden munkából kivonja magát, inkább csak nézni szereti.

Adventi naptár

Ez is ma készült Áron segítségével. Gyerekenként 1-1. A koncepció a következő: A fát kiragasztjuk a falra (vagyis a gardrób ajtajára). Mindkét gyerek kap reggelente 1-1 "díszt", amit elhelyezhet rajta (erről képek majd később). Terv szerint (de még formálódik) Áron díszein saját életéből vett események képei lesznek, mostanában nagyon szereti az ezekről szóló meséket hallgatni, és így minden reggelre jut majd belőlük. Jákobnak baba, labda és más ismerős tárgyak, állatok,  illetve az adott naphoz kapcsolódó képek (mikulás, karácsonyfa, szülinapjánál saját képe stb.) szerepelnek majd, feltéve, hogy sikerül ezekből eleget összegyűjteni.

Mindenkinek szerepel a fáján a neve is.

Áronnak pedig a számok is. Ő mondta, melyik szám hova kerüljön, ill. milyen színű legyen.

A feldíszített fákról képek később.

Sütöttünk már mézeskalácsot is egy hete, de mivel feldíszítve még nincsenek, ezért képekkel még nem szolgálhatok.

#82

A környezettudatos vásárló tízparancsolata

1. Írd össze, mire van szükséged!

Csak azt vedd meg, amire ténylegesen szükséged van, ne azt, amit el akarnak neked adni. A nagy bevásárlóközpontok és a reklámok profi módon csábítanak a felesleges pénzköltésre.

Mindig összeírom, de mindig veszek mást is. Tény, hogy sok dolog áll itthon "raktáron", és sosem főzök úgy, hogy mondjuk egy hétre előre kitalálnám, mit eszünk. Egyszerűen szétnézek, mi van itthon, átgondolom, mennyi időm van és mihez van kedvünk (meg miket ettünk az előző napokban) aztán nekiállok. Viszont nem dobok ki semmit. Akkor ez most nem környezettudatos?

2. Menj a piacra vagy helyi boltba!

Így vásárlásoddal a helyi kisvállalkozókat, a helyi gazdaságot támogatod, amitől a te jóléted is függ. A multinacionális üzletláncok profitja kikerül a helyi gazdasági körforgásból.

A helyi pici bolt iszonyatosan drága, és csak a legáltalánosabb dolgok kaphatók. Piacra szeretek járni, viszont az csak vasárnap van, ami a legdrágább családi idő. Ráadásul az akkor plusz 1 út autóval, merthogy tömegközlekedés nincs arrafelé. A multi viszont éjjel is nyitva van, és egy helyen meg tudom venni az élelmiszert, papírárut, tisztálkodási szerket és sokszor a ruhát, konyhafelszerlést, elektronikus cuccokat is. És akkor ez most megint nem környezettudatos.

 

3. Vigyél magaddal táskát, szatyrot!

Ne fogadj el zacskót mindenhol. Egyrészt pénzt adsz érte feleslegesen, másrészt szemét lesz belőle, ami terheli a környezetet, sőt a szemétdíjat is te fizeted.

Na, ezt mondjuk vállalom. 99%-ban így van. Ráadásul pakolni is könnyebb a nagy szatyrokba, mint az ócska szakadós picikékbe. Nekem.

4. Menj gyalog vagy tömegközlekedéssel!

A mozgás egészséges és ingyen van. Ha tömegközlekedéssel utazol, tizenötször kevesebbet szennyezed a környezeted, mintha autóval közlekednél, és jóval olcsóbb is.

Mindig kocsival megyek, merthogy annyi cuccot nem is tudnék máshogy hazahozni. Meg aztán éjszaka nem is vágyom annyira buszozni, sem galogolni, ez is tény. Általában heti 1x vásárolunk, de akkor sokat. Akkor ez most megint - pont. :(

 

5. Vegyél helyi termékeket!

Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat, ezáltal a helyi gazdaság fenntartásához és fejlődéséhez járulsz hozzá és csökkented a szállítással járó környezetterhelést is. Minnél távolabbról jön, annál többet szennyez.

Ha igyekszem magyar terméket választani a külföldi helyett, az már jó, nem?


6. Válaszd az egyszerű, környezetbarát csomagolást!

Ne dőlj be a szép külsőnek. A drága csomagolást Te fizeted meg, holott neked csak a termékre van szükséged. Kettőt fizetsz egyet kapsz! Keresd a visszaváltható, újrahasznosított, egyszerű csomagolást.

Reni is írta, hogy nem találkozott még környezetbarát csomagolással. Én sem. De a zöldségeknél mondjuk mindig megnézem, hogy kevesebb szemét-e a már becsomagolt áru csomagolása, vagy legyen inkább a kis zacskóba pakolós megoldás.

7. Kerüld a vegyszereket!

Kerüld a nem természetes alapanyagokból, gyárilag előállított, vegyszerezett, félkész élelmiszereket. A vegyszerek ártanak az egészségednek.

A zöldségekhez nincs kiírva, hogy vegyszerezik-e őket, nyilván igen. Nem tudom elkerülni, merthogy a biót nem engedhetem meg magamnak. A tartósítószerektől és adalékanyagoktól mondjuk igyekszem távol tartani magam, amennyire lehet. És persze sokszor nem lehet, mert nincs más. Ez van.


8. Vegyél idényzöldséget és -gyümölcsöt!

Az üvegházi, vegyszerezett, több ezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk jelentős környezetterhelést okoznak és csak a szemnek szépek.

Persze, ez is igaz. Imádnám, ha a kertünkben teremne a bio zöldség és gyümölcs (és valaki gondozná is), akkor talán nem vennék mást. De abban az évben, amikor a gyerekem egész télen csak a szőlőt volt hajlandó megenni a gyümölcsök közül, akkor azt vettem. A barackkal ugyanez.


9. Kerüld az egyszer használatos és felesleges dolgokat!

Az egyszer használatos termékek előállítása majd kidobása energiapazarlással és felesleges környezetterheléssel jár. Elektromos fogkefe, konzervnyitó és kenyérszeletelő? Ugyan már…

Az egyszer használatos dolgokat igyekszem kerülni, de még ezt sem mindig. Nem szeretem a szélsőségeket! Nagyobbik fiammal pl. textil pelenkát használtunk egy ideig, de a kicsinek pl. nem bírta a bőre. Szóval semmit nem szeretek mindenáron. Az elektromos fogkefét pedig nem tartom feleslegesnek, sokkal jobban tisztít, mint a hagyományos. A konzervnyitót eltekergetem kézzel :)

10. Olvasd el a címkéket!

Nézd meg: ki állítja elő a terméket, honnan jött, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül? Ha nincs is tökéletes termék, válaszd a lehető legjobbat. Az vagy, amit eszel.

A cimkéknek lelkes olvasója vagyok, de sokszo csak arra jó, hogy elborzadjak, mert méga multiknál sincs mindenből akkora választék. Azért igyekszik az ember, ebben nem lehet rám panasz, azt hiszem.

#81

Idegen tollak gyerekjáték téren

Jákob fiam a nagypapától kapta ezt a klassz saját készítésű faépítőt. Az eredeti ötlet egy waldorfos könyvből való (a könyv különben nem olyan jó, mint reméltem, de ez egy másik történet). Azt hiszem, erről hosszan nem is kell beszélnem, mindenki láthatja, hogy nagyon klassz kis készlet. Még nagyobb gyerekeknek is. :)

A másik játék szitén nem saját ötlet, bár ezt legalább én készítettem. Ez egy fomabedobó olyan anyagokból, amelyeket leginkább a szemét kategóriába szoktunk sorolni: cipősdoboz és bébiételes üvegek fedelei. Az elkészítés nagyon egyszerű és gyors: Lemértem a tetőket, megfelelő méretű nyílást vágtam a doboz tetejére (egy - és egy + alakút is, ahogy látszik) és kész. Persze lehet cifrázni :)

#80

Szőlős muffin

Ma a szomszéd bácsitól kaptunk egy nagy adag szőlőt. Gyorsan elgondolkodtam, mi is legyen belőle, merthogy simán megenni esélytelen mennyiség. Hirtelen egy szőlős muffin jutott eszembe, amihez találtam is receptet a Kell egy recept blogon. Persze változtattam rajta kicsit, mert mindenképp akartam bele mustot és darált mandulát is tenni. És rögtön két adagot késztettem, ahogy mindig is szoktam a muffinnal. És milyen jól tettem! Nagyon finom lett. Nem az a száraz, fullasztó típusú muffin, inkább lágy belül a sok szőlő miatt (ja, abból is többet használtam). Így mondjuk nem is olyan könnyű kiszedni a papírból, nem épp szalonképesen ehető süti, de nagyon megéri.

Így néz ki az én dupla adagos verzióm:

Hozzávalók:

4 egész tojás

2 ek. cukor

2 ek. vaníliás cukor

4 ek. olaj

2 dl must

7-8 dkg margarin (annyit tettem a mustba, hogy összesen 3 dl legyen)

12 dkg darált mandula

20 dkg liszt

1 cs. sütőpor

3 nagy fürt szőlő (szerintem 40-50 dkg lehetett)

a tetejére mandulaszirom

Elkészítése: A hozávalókat gépbe dobáljuk (a szőlő és a mandulaszirom kivételével), összekeverjük. Majd mehet bele kanállal keverve a szőlő. Formákba kanalazzuk, a tetejét díszítjük a mandulaforgáccsal.

Nem tudom, mondok-e újat valakinek, de a mustot úgy készítettem, hogy a szőlőt turmixgépbe szemeztem, összeturmixoltam, majd leszűrtem. Gyorsan megy, és jó hatásfokkal működik. Én nagy szűrőt zoktam használni, nem a pici pohárra valót, mert azon túl kicsit a lyukak.

#79

 Vagyok ám!

Nézzétek, mit kaptam! A múlt héten megérkezett a PIF ajándékom Ágitól.

A képek nem túl jók, pedig igykeztem, de elmesélem: Ez egy nagyon én ízlésem piros színű pénztárca hihetetlen szépen megvarrva. Varrásban ugye nem vagyok valmi ügyes, de hosszan gyönyörködtem az apró részletekben. Mindjárt mutatok is párat. Kedvencem a három virág az elején. Szerintem géppel van hímezve. Nagyon profi! És a gombok? Ugye milyen helyes a középső? Az meg, hogy a mágneszár mellet és a szegélynél milyen jól megcsinálta már nem annyira romantikus, de jó ránézni. És mondom: sokkal, de sokkal szebb, mint a képeken. Kicsit romantikus, nagyon barátságos. Köszönöm!

És, hogy mutassak valami olyat is, amit én csináltam, íme Áron óvodás zsákja. Legkevésbé sem vagyok rá büszke, nem olyan, mint szerettem volna, ezért is nem tettem fel eddig. Legszívesebben újra kezdeném, most már ügyesebb lennék. Csak épp lusta vagyok megint nekiállni éjszaka, merthogy nappal szóba sem jön, hogy ilyesmit csináljak.

Az egyetlen jól sikerült dolog Áron jele: internetről kerestünk holdas képet (clip art), amit kinyomtattunk felvasalható anyagra. Aztán fehér anyagra vasaltuk (először ügyesen egy rugalmas anyagra, amiről le is jött a mosában) és ezt varrtuk a cuccokra (ill. a zsákra csak rátűztem, mert már hulla voltam aznap). Különben nem is tudtam, hogy ennyi minden kell egy ovisnak: 2 törölköző, 2 ágynemű huzat, 2 lepedő, a tisztasági csomag havonta, csoportpénz és eszközpénz, zsák, tornazsák, egyenpóló, benti cipő, torna cipő, ebédpénz. Kész anyagi csőd!

#78

Tökös egytálebéd borongós hétköznapokra

A mai nap nagyon borongósnak indult, ezést valami napsütéses sárga ebédre vágytam. Meg aztán volt itt az a kis felhasználásra váró tök. És ez sült ki a dologból:

Tökös egytál

A tököt felkockáztam, és hozzá kb. ugynannyi krumplit is ugyanakkorára. A krumplit elkezdtem olajon pirítani, majd mikor már majdnem megsült, hozzáadtam a tököt, végül pedig beleborítottam egy kukorca konzervet. Fűszernek sót, fehérborsot és kurkumát használtam (utóbbit persze a színe miatt), majd a tűzről lehúzva egy kis durvára vágott fodros petrezselyemmel és metélőhagymával is megszórtam.

Ízre a krumpli és a petrezselyem domináltak, de nagyon kellemes volt az egész. És gyors - szokás szerint. :) A sors mosolya, hogy mire eljött az ebédidő, addigra a nap is kisütött.

#77

Kőképek 

Már megint egy gyerekjátékkal szeretnék előrukkolni. Ez most a másfél éves Jákob névnapjára készült: kövek képekkel. Áronnal a séták alatt kavicsokat gyűjtöttünk, ezekre kerültek az ábrák, mindenből 2-2. És, hogy mire jó? Jákob egyelőre élvezi bepakolni őket a dobozba (merthogy persze az is készült hozzá), majd kiborítani őket :) De remélem, hamarosan feltűnnek majd neki a képek is, és akkor lehet mutatni és mondani a dolgok nevét, mint mondjuk egy könyvben. Aztán majd megörülni az egyformáknak, később tudatosan válogatni, párosítani, memóriát játszani velük.

Nagyobbakkal olyat is lehet játszani, hogy 3x3 képet táblázat-szerűen elhelyezünk (vagy sort alkotunk), és kérdezgetjük őket, mi van a ... alatt, fölött, mellett, két ... között stb. Jól előkészíti a nagycsoportot és az iskolát, ahol ugyanez lesz, csak papíron. (Ez azoknak a gyerekeknek hasznos, akik térben már jól tájékozódnak, tudják mi van az asztal alatt, saját fejük fölött, szék mögött, TV mellett stb.)

És persze jó őket kézbe venni, érdekes az alakjuk, tömegük, hangjuk. Egész másként viselkednek, mint bármely eddigi (fa, műanyag, üveg, fém, textil) játékunk. Tapasztalás!

Így készült:

A kövek közül kiválogattam a szimpatikus méretűeket és formájúakat (az a jó, ha minél laposabbak). Megmostam és megszárítottam őket, majd párba rendeztem a hasonlókat. Papíron megterveztem, milyen képeket vagyok képes egyáltalán előállítani. (Rajztudás előny! :)) Aztán ezeket felrajzoltam a kavicsokra is. Alkoholos filccel kihúztam, majd akrilfestékkel kifestettem. Lehet, hogy jobb lett volna fordítva: előbb festés, aztán kihúzás. Mikor megszáradtak, még akrillakkal is lekentem őket (egyik, majd másik oldalukat, közben bőven hagyva száradási időt), hogy ne kopjanak le olyen hamar. Igazán nem volt nehéz, ezzel bárki boldogul, sikerélményes munka. És szerintem ajándéknak sem utolsó.

A témában meg kell említsem Zelnice gyönyörűséges köveit is, érdemes megnézni.

És akkor még a doboz: Kicsit foltos barackos alap akrilfestékkel, rá különböző arnylatú szürke foltok (kavicsok) szintén akrillal, kontúr alkoholos filccel, lakkozás.

#76

Nyaralás -ötletelés

Siccike indított egy játékot, hogy állítsunk össze egy komplett nyaralós menüt egy vegán családnak. Én meg direkt késtem le a határidőt, több okból. Egyrészt lusta vagyok egy teljes mnü összeállításához, másrészt nem is műfajom. Nálam sosincs olyan, hogy napokra előre tudnám, mit eszünk sem itthon, sem nyaraláskor. Pláne ilyen pontosan. De elképzeléseim azért vannak, ötletelni meg kifjzetten nagyon szeretek, bármikor, bármiről. Úgyhogy íme :) Versenyzzenek csak a többiek, legyen övék a nyeremény, én meg csak így a magam örömére...

A nyaralásról azt gondolom, nem ez az a színtér, mikor akár a saját, akár csemetéink egészséges táplálkozási szokásit meg kell alapoznunk. Ilyenkor szerintem épp csak együnk valamit éhenhalás ellen (na jó, azért nem baj, ha finom is), aztán majd csak visszarázódunk. Leginkább azt szeretem, ha más főz ránk, de ez egy vagán családnak nem lehet könnyű, másrészt persze drágább is. De a kiírás nem is a filozófiai háttérről szólt, jöjjenek hát az ötletek.

Reggeli-vacsora

Ez szerintem végtelnül egyszerű kérdés: gabonapehellyel, zsemlével és rizsszelettel, rá pedig (bolti) padlizsánkrémmel, ajvárral, lekvárral, mézzel, esetleg Carobellával, margarinnal és sok-sok friss gyümölccsel szerintem akármeddig ki lehet húzni. Nyáron jó eséllyel kapunk csöves kukoricát a környéken, egysezr-kétszer az is jöhet. Inni nálunk a narancslé a sláger, de egyszerűbb a tea, a kálciummal dúsított rizsital, vagy szójaital + kávé, vagy gabonakávé pedig minden luxux igényt kielégít.

Tízórai- uzsonna

Gyümölcs, gyümölcs, gyümölcs! 

Ebéd

Ez az a színtér, ahol simán mennék az itthon megszokott színvonal alá. Jöjjenek a bolti paradicsomszósz és tészta, a zacskós rizs, mirelit wok zöldség, csomagolt, szeletelt kész saláta és társai. Itthonról vinnék ásványvizes palackban 2 adag levest (mondjuk ilyet, vagy ilyet) és egy nagy adag zöldség-, vagy szójafasirtot. Esetleg kölest, hogy ne csak rizs legyen, az úgyis gyorsan megfő. A helyi boltban biztos kapunk konzerv babor, borsót, paradicsomot, vagy valamit, ezkből negyed óra alatt simán összehozható valami. Pl ez. Mindenképp vinnék szeletelt mandulát, szezámmagot vagy napraforgó magot. Ezek salátára, de sült zöldségre szórva is finomak, és van is bennük ez-az, ami értékes lehet nyaralástól lestrapált szervezetünknek. Aki él ilyesmivel, annak jól jöhet egy kis növényi sajt, vagy kolbász. És előző este egy kis főzeléket is összedobhat az, aki végképp nem bírja konyhai serte-perte nélkül. n bírom. És a főzelékek sem a kedvenceim. Ja, és az egy nap étteremre mindenképp beneveznék! ;)

*A kép csak illusztráció. Nem nyaralásra készült, de tény, hogy leves van benne :)

#75

A padlizsánkrém vívódás

Nagyon szeretem a padlizsánt. Nagyon-nagyon. Mégis ez az a zöldség, amivel a legtöbb gondom adódik. Valahogy sosem lesz az igazi. Keserű lesz pl., vagy valami.

És nagyon szeretem a padlizsánkrémet is. Régóta próbálom kikísérletezni a magam verzióját, mindezidáig nem sok eredménnyel. Próbáltam már majonézzel, vagy anélkül, mustárral, citrommal, sok, vagy kevés fokhagymával. Többnyire nem lett azért rossz, csak épp még nem az igazi. Ma újra próbálkoztam, és közben arra gondoltam, hogy a sikertelenségnek az is lehet az oka, hogy sose írom le, mit is tettem bele, így aztán a következő alkalomra mindig szépen el is felejtem.

Ezzel a rossz szokásommal szeretnék most szakítani. Ráadásul ez a mai verzió talán az eddigi legjobb, bár még mindig nem "A PADLIZSÁNKRÉM".

Ez a verzió most így készült:

Készítettem egy adag vegán majonézt. A felét eltettem, a másik feléhez pedig egyszerűen csak hozzáturmixoltam a sütőben előzőleg héjastul megsütött 1 szem padlizsánt és 1 gerezd fokhagymát.

Szeretném, ha még jobban dominálna benne a padliszán, hogy krémes és izgalmas legyen. Szóval elbírna még vagy 2-t. Meg talán némi borsot. Legközelebb!

Nektek mik a tapsztalataitok e téren?

#74

Újabb könyv

Ezúttal Jákobnak készült egy könyv, tárgyak képeivel. A tárgyakat több szempont szerint válogattam.  Természetesen mindegyik ismerős használati tárgy. A színek gyakorlására ad majd lehetőséget, hogy van köztük kék, zöld, piros, sárga, stb. És soknak olyn funkciója van, amit megintcsak gyakorolhatunk majd: a pohárból iszunk stb. Igyekeztem olyan tárgyakat választani, amelyeknek a neve is kiönnyen ejthető, hátha közülük kerül majd ki az első szó. :)

A könyv valójában egy sorozat második része. A tárgyak és képek egyeztetését (ami most a feladatunk) többnyire fényképekkel kezdik, amit mi most kihagytunk. Ezt kövei a tárgy és élethű rajz egyzetetése (ez készült most), majd jönnek az elvontabb, az eredeti tárggyal nem pontosan megegyező rajzok stb. A hármas memóriaegységekre tekintettel ebben a könyvben most 9 kép van (lehetne 3, 6 stb.).

Hogy Áron is részt tudjon venni a tanulásban, neki valószínűleg angolul tanítom majd a tárgyak nevét - volt már ilyen, élvezte.

Szubjektív örömöm a dologban, hogy bár nagyon féltem a rajzolástól (na, abban tényleg nem vagyok valami jó), szerintem egész jól sikerültek a képek. Ugye? Főleg a kefére vagyok büszke. :)

#73

Mármegintcsakkaja

A blog lassan kezd gasztrobloggá alakulni. Ennek nagyon egyszerű oka, hogy azok a dolgok, amiket mostanábn csinálok egyszerűen nem olyasmik, amikről képet tehetnék fel. Ellenben enni minden nap szoktunk. Melleseg a varrógépem is szervízbe készül, amint lesz rá midőm. De türelem, terveim azért vannak! Addig is tessék beérni a villámkonyha két újabb remekével:

Répás csiga - isteni!

Hozzávalók (a mennyiségekkel szokás szerint ki-ki küzdjön meg saját maga):

vöröshagyma

fokhagyma

sárgarépa

(piros) kaliforniai paprika

paradicsom püré

fűszerek - nálam majoranna, oregano

só

olivaolaj

1 cs. leveles tészta

Elkészítése:

Az olivaolajon megfuttatom a vöröshagymát, majd rádobom és kicsit megpirítom a kockára vágott répát is. Hozzáadom a paradicsompürét és a fűszereket és készre párolom. A fokhagymát én csak akkor teszem bele, mikor már lezártam a gázt, így az íze és a "haszna" is jobban megmarad. Merülőmixerrel kicsit összenyomom, hogy ne legyen annyira darabos, de azért püré sem. A masszát rákenem a kiterített leveles tésztára. Feltekerem, felszeletelem ujjnyi vastag szeltekre és megsütöm nagy lángon.

Nem vegáknak is simán elmenne, érdemes kipróbálni.

Így készült:

A titokzatos zöld leves

Senki el ne mondja a családomnak, mi van benne!

Hozzávalók:

1 adag szeletelt póréhagyma

1 doboz fehérbab konzerv

némi spenót (én leveles fagyasztottat használok, abból mondjuk 6-8 golyó)

só

vegamix

olivaolaj

Elkészítése:

Az olajon megpirítottam a hagymát, majd felöntöttem vízzel, beletettem a sót és a vegamixet, felforraltam. Beledobáltam a spenótot, újra felforraltam, ici-picit főztem. Beleborítottam a konzervet a levével együtt, és le is zártam a gázt. Összeturmixoltam.

Mivel nagyon siettem a hagymával együtt egy adag vizet is feltettem forrni a vízforralóban, ezzel öntöttem fel. A hagyma pedig előre szeletelt tálcás volt, így az egész leves 5 perc alatt el is készült, na jó turmixolással 7 perc. Új rekord!

A tejevők kaptak rá tejfölt, de a nélkül is nagyon finom. Egy szelet kenyérrel előáll a teljes értékű fehérje is (hüvelyes+gabona).

#72

Villámfőzés

Bevallom, ez az a műfaj, amit igyekszem tökélyre fejleszteni a konyhában. Egyrészt azért, mert hétköznap a gyerekek mellett úgysem jut negyed óránál több nekem a konyhában, pláne egyszerre. Másrészt, mert a hétvégén is sajnálnám a drága közös időt itt eltölteni, mikor annyi minden mást is csinálhatunk.  Amikor pedig valamilyen ünnep van, vagy vendégek jönnek, akkor sem szeretek hulla fárdtan, főzéstől kimerülten lerogyni az asztalhoz. Szóval szeretek főzni, és főleg jókat enni, de ezért nagyon kevés áldozatra vagyok képes. Ez van!

Az utóbbi néhány hétben néhány elég jó kreáció született a villámfőzés témakörben. Mindre persze nem emlékszem, de legalább azokat közzéteszem, amikről készült kép.

Zöldségkrémleves - most leginkább zeller

Olivaolajon hagymát pirítok, majd rádobom a felkockázott zöldségeket (nekem most zeller, karalábé és egy kis szál fehérrépa árválkodott a hűtőben). Isteni illata van, miközben kicsit megpirítom! Aztán felöntöm vízzel, fűszerezem, összeturmixolom. Most csak só került bele, ha jól emlékszem, de így is isteni volt, pedig milyen egyszerű, ugye? Ha nagyon hígnak találom főtt krumplival, vagy burgonyapehellyel lehet krémesebbé tenni. A tejivóknak tejföllel tálaltam, magmnak pedig snidlinget vagdostam rá.

Császármorzsa kukoricadarából

Ez Napmátka receptje, és minden úgy igaz, ahogy leírja. :) Nagyon egyszerű, nagyon finom és gyors. Mi házi vegyes gyümölcslekvárral ettük. Máskor is lesz ilyen, akkor majd teszek bele mazsolát is.

Gyümölcsfagyi (vagyis jégkrém)

Mivel a tej kizárva, én a bolti ilyesmiről kénytelen vagyok teljesen lemondani, de mondjuk ez nem is hiányzik nagyon.Viszont a gyerekeknek is szívesebben adok olyat, amiben tudom mi van. Ebben történetesen (a 8 darabhoz):

2 közepes banán

kb. 1 pohár narancslé

kb. 1 pohár zabital (ti. a tej helyett)

méz (tavalyi tapasztalatom, hogy a jégrém masszájának nagyon édesnek kell lennie, fagyasztás előtt pocsék :) De utána csak így nem lesz vízízű.)

Hamar elfogyott! Majd csinálok más gyümölcsökkel is, de banánt mindegyikbe teszek majd, mert szerintem attól lesz krémes.

Italok - amiről nincs kép

Orgonaital: Szintén Napmátkánál láttam az orgonás cukor ötletét, amit el is készítettünk Áronnal. Ebből lett aztán limonádé, aminek nagyon diszkrét épphogy orgona íze van, szerintem nagyon finom.

Mentás limonádé: Szintén hatalmas recept :) Viszont finom, hátha valakinek még nem jutott eszébe. A limonádéba mentaágakat dobok, de lehetne citromfűvel is, vagy...

#71

Fürdőszoba projekt

Senki ne gondolja, hogy az utóbbi időben semmit nem csináltam! Csináltam ám. Pl. ezt: 

És ezt:

No meg ezt:

Merthogy felújítottuk a fürdőszobát. Tetőtől talpig, vízvezetékektől csempéig. Két hét nem-itthon-lakás, felfordulás, mérhetetlen kosz és temérdek pénz. Kell ennél több? Aztán hazajöttünk, takarítottunk, én meg gletteltem, falat és csöveket festettem. Nem minden olyan, mint amilyenre terveztük, mert a kőművesnek valahogy máshoz volt kedve :( De azért szép lett, ugye?

Van külön zuhanyzó, amire vágytunk. És szeretem a csempét, jó választás volt. És az ici-pici 120 cm-es kád is klassz, még nekem is kényelmes és belefér két gyerek egyszerre.

Ma végre felkerült a törölközőszárítós radiátor, és a hétre várjuk az új szekrényeket is. A kiegészítők most sötétbarnák lesznek, szóval még szeretnék lepácolni ezt-azt. Pl. a tükör keretét. Majd lefotózom azt is, ha egyszer elkészül. :) És még több növényt szeretnék. És végre rendet a lakásban :)

Nem is gondolná az ember, milyen felfordulás egy ilyen kaland. Most úgy élünk, mintha költözés után lennénk. Szanaszét vannak még ui. a fürdöszobai holmik szekrény híján. Az előző szekrényből pedig a párom készített nekem egy nagyon egyszerű kis polcot a konyhapultra, az is csak most hétvégén lett kész, pedig már vagy 3 hete hazaköltöztünk. Vettünk új mosógépet is (a régi nem fért be), annak a dobozából ház készült a fiúknak játszani. Na, az most a lakás közepén van, és szintén nem javítja az összképet. De legalább érdekes. Fotót nem igazán ér, lenyitható ajtaja van és 3 ablaka.

Aztán lesznek majd más dologok is, de ez most egyelőre kitölti az időmet és a gondolataimat. Kitartás az érdekességre vágyóknak!

#70

Gond-viselés

Zelnice blogja 1 éves, ez alkalomból játékot hirdetett, mellyel a Gond-viselés házat szeretné népszerüsíteni. Ez egy értelmileg sérülteket és halmozottan fogyatékosokat foglalkoztató szervezet. Az itt dolgozó fiatalok játékokat és hasonlókat készítenek, melyek közül nekem személy szerint a talpnyom alakú babzsák a kedvencem. Nem venne nekem valaki néhányat? :) Kukkantsatok be hozzájuk!

#69

Tortakrémek

Készült egy torta Áron 3. szülinapjára. Kinézetre nem lett valami fényes, ezért nem is teszek fel róla képet. Almás piskóta volt az alapja, amihez a tojásfehérjét nem tudtam rendesen felverni, talán ez lehetett az oka.

Viszont a krémek! Azok tényleg jól sikerültek, úgyhogy gyorsan lejegyzem, később is meglegyen. Meg aztán hátha valaki épp ilyet keres.

Diós és kakaós krém

Margarinon lisztet pirítottam (tömegre kb. ugyanannyinak kell lennie), majd felöntöttem rizsitallal, közben beletettem a diót/kakaót. Addig higítottam, amíg krém állagú nem lett, közben habverővel kevergettem. Utána jött bele a cukor (izlés szerint), majd a tűzről levéve 1-1 tojássárgája. Végül pedig még egy jó nagy darab margarint is elkevergettem benne.

A mennyiségeket szokás szerint nem mértem, bocsánat érte!

#68

Az első nyers finomság

A vega találkozón ismerkedtem meg Gittával, aki csak nyers ételeket eszik, és mellesleg nagyon finomakat készített az összejövetelre. Meg is tetszett ez-az, de azért érleltem kicsit magamban a dolgot. Sok nyers vegán ételt csak egy speciális aszalógéppel lehet elkészíteni, de pl. az édességek remekül billeszthetők a leghagyományosabb konyha menüjébe is, szerintem. Először Kata egy receptjét akartam kipróbálni, de az az alkalom elmaradt, amire vittem volna. Aztán húsvétkor született ez, nevezzük mondjuk gyümölcsgolyónak:

A "recept" pedig a következő: Mindenféle aszalt gyümölcsöt és olajos magvat összeaprítunk (én simán aprítógépben), és golyókat formázunk belőle. Én a végén darált mandulába forgattam. Ha jól emlékszem, a következők kerültek most bele:

1/2 cs. mogyoró

kevés darált mandula

1 cs. datolya

1 cs. aszalt szilva

1/2 cs. aszalt füge

1 cs. aszalt vörösáfonya

Remélem, nem hagytam ki semmit! A fenti tányérnyi mennyiség lett belőle és nagyon hamar elfogyott, mert rájártunk. Tapasztalatok:

1. A datolya egyáltalán nem durván édes benne, mint vártam. Vagy csak én vagyok édesszájú?

2. A füge viszont nagyon uralkodik az ízvilágban, jó, hogy csak fél csomag volt otthon.

3. A mogyoró is nagyon erőteljes ízű. Nekem kicsit túl.

4. A vörösáfonya savanykássága egyáltalán nem érvényesült, simán lehetne mondjuk olcsóbb mazsola + néhány csepp citromlé. Vagy nem? Majd kipróbálom.

#67

Húsvét

Jó hír, amiről még nem írtam, hogy a gabonaallergiám vaklárma volt. Legalábbis búza finomlisztet ehetek, semmi bajom tőle, a többi még kipróbálás alatt. Mindenesetre így ehettem ebből a finom húsvéti kalácsból. Összesen 5 darab készült, 3 tejes, 2 tejmentes. Persze nem mind mi esszük meg :) A recept a már korábban említett kalácsrecept volt, csak most kihagytam belőle a fűszereket, mazsolát. A gép megdagasztotta, aztán én fontam, majd a sütőben még negyed órát kelesztettem sütés előtt.

És így néznek ki az idei tojásaink. Természetesen Áronnal együtt készítettük.

Nekem ő a kedvencem, bár ennek a szemét kívételesen én rajzoltam, de igazából a szájába vagyok beleszeretve.

Így készült: a tojások többségét hagymahéjjal festettük, és különböző ideig hagytuk őket a lében. Kipróbáltuk azt is, hogy timsót teszünk a lébe, mert olvastam valahol, hogy úgy sárga lesz. Na, nem. És megpróbálkoztunk a lilakáposztával való festéssel is, ennek eredménye a felső képen bal oldalt felül látható példány. A többit hamarabb feladtuk, mondván, hogy ez a lé nem is fogja meg, és átpakoltuk a hagymás lábosba. Szóval ehhez türelem kell (egész éjjel ázott a főzés után) és timsó is. Utóbbit timsó nélkül mondjuk nem próbáltuk.

Főzés előtt én ecetes papírtörlővel szoktam áttörölgetni a tojásokat, utána pedig olajos papírtörlővel fényesítem. Persze, ha rajzolunk rá, mint most, annak az olajozás előtt kell következnie (alkoholos filc). A sapkák nekünk végül mignon papírok lettek, de eredetileg valami olyasmit szerettünk volna, mint amit az Otthon magazinban láttunk:

Szoktunk készíteni olyat is, hogy félbetört tojáshéjakba néhány nappal húsvét előtt zsázsamagokat ültetünk, amik aztán szépen kicsíráznak az ünnepre. Ha 1 héttel korábban nekilátunk, már szép levelei is lesznek. A zsázsa íze nekem leginkább a tormához hasonlít, kicsit csípős. Vajas kenyérrel, vagy kaláccsal is finom és salátába is.

A tartót ugyancsak Áron festette, ezt persze teljesen egyedül.

Egy kis válogatás korább évek húsvéti képeiből:

Az elsőn csak sima szalvétából kivágott répákat applikáltam a tojásokra decoupage technikával. Ésitt már nagyobbak a zsázsák. Ugye, hogy szép?

Egy másik évben hagymahéjjal festettem a tojásokat, és úgy készítettel rájuk csíkokat, hogy erős befőttesgumit tekertem rájuk festés előtt. Ezt is valami újságban láttam akkor, csak ott sötét szürkére voltak festve, és így néztek ki, mint azok a szép kavicsok.

Idén nem volt csokrunk, de majd jövőre újra! Addig is a régebbiek. (A bolti fesékes színes tojások voltak tavaly. Ez volt a legegyszerűbb egy majdnem 2 évessel.)

Ráadásként megint egy gasztroblogot szeretnék ajánlani, amiről készítettem egy nagyon egyszerű, nagyon finom ételt, ami ráadásul vegán. Képet nem készítettem róla, de tényleg olyan lett, mint Napmátkánál. Én nem szeretem a mákot, ezért dió és mandula keverékéhez adtam mézet (annyit, hogy épp csak kenhető legyen) és ráadásként mazsolát, ami jót is tett neki. Néhány szem sajtosat is csináltam, mert Jákob még nem eszik csonthéjasokat. Ennek is nagy sikere volt a többiek körében is. Máskor is lesz ilyen nálunk, köszönjük! Ja, és Áron elnevezte a süti diós bretnek. Nekünk meg tetszik ez a név, megtartjuk.

#66

Színes

Na, ki mondja meg, mi ez? 

Igen, egy új házi gyártású játék. Nevezzük mondjuk színes pálcikásnak! Nagypapa készített egy lapot lyukakkal még karácsonyra, aminek lábai is vannak szekrény fogantyúkból. Eddig várakozott a lap, hogy mihez is kezdjünk vele, most azonban eljött az idő! Kibeleztem 30 db filctollat, így kaptam ezeket a szép színes rudakat, amiket be lehet dugdosni a lyukakba. Jákobnak egyelőre a kihúzogatás a móka, Áron viszont már szín szerint is csoportosít. (Az ötlet nem az enyém, be kell vallanom, de tetszik.)

Ez jött ki a tollakból. Ez is szép, nem?

A játék egyetlen hátránya, hogy most az egész lakást pálcikák borítják. Nem is hinné az ember, milyen sok az a 30 db. Pedig egy tartót is készítettem nekik. (Mellesleg, hogy szeretek én dobozokat festeni és színeket keverni! :))

A kupakok pedig további kreatív felhasználásra várnak.

És egy másik színes kreálmányunk: pillangók az ablakba. A formákat persze én vágtam ki, de Áron festette őket. A technika gondolom, mindenkinek ismerős. Nagyon élvezte a színkeverést.